Az üvegszálas (FRP) cső szálakkal erősített polimer mátrixból épített kompozit cső. A mátrixhoz különböző gyanták használhatók – hőre keményedő poliészter, epoxi, fenolgyanta, egyebek mellett –, az erősítő szálak általában üvegszálak, bár más száltípusok is lehetségesek. Fő előnyei a kiváló korrózióállóság, a nagy szilárdság–tömeg arány, az alacsony súrlódási tényező és a mérettartósság, ezért jelenik meg a víztisztítás, a vegyipar, a petrolkémia, az olaj- és gázipar és az erőművi alkalmazások területén.
A gyártók az üvegszálas (FRP) csövet két fő módszerrel állítják elő: a kontaktformázással, amely gyanta- és szálrétegeket visz fel egy magra vagy szerszámra a cső kialakításához, és a szálcsévéléssel, amely folytonos, gyantával átitatott szálköteget csévél egy forgó mag köré. Mindkét módszerrel különböző átmérőjű, falvastagságú és nyomásfokozatú csövek gyárthatók.
Az üvegszálas (FRP) cső ragasztott kötéssel, mechanikus csatlakozással, karimás kötéssel és más módszerekkel kapcsolható. Bármilyen kötéskialakítás is legyen, meg kell előznie a szivárgást az üzemi körülmények és nyomás mellett, és összeférhetőnek kell maradnia mind a csőanyaggal, mind a szállított közeggel.
Az üvegszálas (FRP) csőnek vannak korlátai – többek között hőtágulás és -összehúzódás, UV-lebomlás és ütésállóság –, amelyeket a tervezés és a beépítés során figyelembe kell venni. A megfelelő tartók és rögzítések kordában tartják a feszültséget és az alakváltozást, a csövet pedig védeni kell a közvetlen napfénytől és a mechanikai sérüléstől.
Az üvegszálas (FRP) cső sokoldalú, tartós anyag, amely számos alkalmazás és iparág követelményeinek képes megfelelni. A megfelelő gyanta, szál, gyártási módszer és kötési rendszer kiválasztásával hosszú távú korrózióvédelmi megoldást nyújt optimális teljesítménnyel.